Ölelő alkotások
„A szépség nem a tökéletességben rejlik, hanem abban a szeretetben, amivel létrehozzuk.”
– Elisabeth Kübler-Ross –
Emlékszem, kislányként órákig néztem, ahogy a nagymamám horgol. A keze gyorsan járt, a fonal engedelmesen követte, és valami varázslatos született meg az ujjai között. Akkor még nem tudtam, hogy bennem is ott szunnyad ez a varázs, de éreztem, hogy egyszer majd én is szeretnék ilyen csodákat alkotni.
Az iskolában tanultam meg horgolni, és hamar a szívemhez nőtt. Készítettem takarókat, párnákat, ajtódíszeket, karácsonyi gömböket — minden apróságban ott volt egy kis darab belőlem. Aztán hosszú időre félretettem a tűt… más utak, más feladatok jöttek.
Tíz éve azonban újra kezembe vettem a horgolótűt — és mintha hazatértem volna. Azóta minden egyes szem, minden szín, minden minta egy történetet mesél: az életről, a női lélekről, az örömről és a csendről.
Számomra a horgolás nem csupán kézimunka — ez az én nyelvem, amellyel ölelést, melegséget és harmóniát adhatok tovább.
Minden kendőm egy érzésből születik.
Egy pillanatból, amit megéltem, vagy amit szeretnék másoknak ajándékozni — a szabadság, a szeretet, a harmónia vagy épp az életerő hangulatát.
Ahogy a fonal összeér, és a színek egymásba simulnak, úgy áll össze bennük az a finom női energia, amit a horgolás számomra jelent.
Minden darab egy ölelés, amit viselni lehet — kézzel, szívvel, lélekkel készült.


